A Gsike 12.8V 100Ah-s akkumulátor méretezése: wattórák, kisütési mélység és üzemidő hálózaton kívüli spanyolországi rendszerekhez
A hálózaton kívüli tároló méretezésének kiindulópontját a valós fogyasztási adatok jelentik, nem az amperóra-érték. Ez az útmutató a wattórák, a kisütési mélység, az inverter veszteségei és a Gsike 12.8V 100Ah-s blokk üzemidejének kiszámításán keresztül mutatja be a kisebb spanyolországi rendszerek tervezését.
A napi energiaigényből induljon ki, ne az amperóra-értékből
A megbízható hálózaton kívüli rendszertervezés abból indul ki, hogy a fogyasztók egy átlagos nap alatt ténylegesen mennyi energiát használnak fel, wattórában kifejezve, nem pedig az akkumulátoron feltüntetett amperóra-értékből. A Gsike 12.8V 100Ah-s blokk a gyűjtősín szintjén 1280 Wh energiát tárol, de hogy a következő feltöltésig mennyit lehet biztonságosan kivenni belőle, három tényezőtől függ: a választott kisütési mélységtől, az egyenáramot 230 V-os váltakozó árammá alakító inverter hatásfokától, valamint a motorok és kompresszorok indítási áramlökésétől. Ha ezek közül bármelyikkel nem számolunk, az üzemidő-becslés könnyen túl optimista lesz, és a valós használatban elmaradhat a várttól.
Egy spanyolországi kis rendszer tervezésekor - legyen szó lakóautó szabadidős áramköréről, hajóakkumulátorról, szerény napelemrendszerrel ellátott kerti fészerről vagy az otthoni esti tartalékellátásról - a napi fogyasztás jellemzően alacsony vagy mérsékelt: LED-világítás, telefon- és laptop-töltés, hordozható hűtőszekrény, kis szivattyú, router vagy ventilátor. Ha feljegyzi minden készülék teljesítményét és üzemóráit, kiszámíthatja a napi Wh-értéket, amelyből kiderül, hogy egy 1280 Wh-s blokk elegendő-e, vagy nagyobb akkumulátortelepre van szükség. A nagy fogyasztású berendezéseket, például az elektromos fűtőtesteket, indukciós főzőlapokat vagy nagyméretű légkondicionálókat külön rendszer-méretezési feladatként kell kezelni.
A fogyasztási listát egy átlagos, ne pedig egy ideális napra alapozza: egy nyári lakóautóban hétvégén világítás, töltés és hűtő működhet, míg egy téli kunyhóban az esti enyhe fűtés teljesen megváltoztathatja az összfogyasztást. Jegyezze fel, mely fogyasztók működnek közvetlenül egyenáramról, és melyekhez kell inverter, mivel az inverter veszteségei csak a váltakozó áramú oldalon jelentkeznek. Hagyjon külön oszlopot a motoros készülékek indítási áramának is, mert a bekapcsolási áramlökés befolyásolja az alkatrészek kiválasztását akkor is, ha az átlagos Wh-hozzájárulása csekély.
Kisütési mélység és felhasználható energia
Ennek az akkumulátorblokknak a ciklusállósága 6000 ciklus 80%-os kisütési mélység mellett, teljes, 100%-os DoD esetén pedig nagyjából 5000+ ciklus. A gyakorlatban a 80%-os használható tartomány távol tartja a cellákat a legmélyebb kisütéstől, és támogatja a hosszú tervezett élettartamot, míg a 10 V-os lekapcsolási küszöb védelmi korlát, nem pedig szokásos üzemi érték. Az 1280 Wh-ból kiindulva a 80%-os DoD-vel számoló tervezési érték körülbelül 1024 Wh felhasználható egyenáramú energiát hagy a következő feltöltésig, bár a választott pontos arány attól függ, milyen gyakran tudja a napelem, a parti áramellátás vagy más forrás visszatölteni a tárolót.
| Tervezési lépés | Számítási alap | Megjegyzés ehhez az akkumulátorcsomaghoz |
|---|---|---|
| Tárolt egyenáramú energia | 12,8 V × 100 Ah = 1280 Wh | A veszteségek levonása előtti, a gyűjtősínen érvényes érték |
| Kisütési mélység | A hosszú ciklusélettartam érdekében 80%-os kisütési mélységgel tervezzen | A 10 V-os lekapcsolás védelmi funkció, nem mindennapi célérték |
| Inverterhatásfok | Számoljon 90–95%-os átalakítási veszteséggel | A váltakozó áramú üzemidő rövidebb az egyenáramú Wh-érték alapján várhatónál |
| Indítási áramlökés | Számoljon az egy másodpercig fenntartható, 400 A-es impulzussal | Csak rövid indítási áramlökés; a folyamatos korlát 100 A marad |
| Napi újratöltés | A töltőforrást a nappali napelemes vagy parti áramú betápláláshoz igazítsa | Az MPPT-vezérlőnek vagy a töltőnek a 14,4 V-os LFP-profilt kell használnia |
Az LFP-akkumulátoroknál másképp alakul a kisütési mélység, mint a hagyományos ólomakkumulátoroknál: sok ólomakkumulátor-telepet az élettartam megőrzése érdekében 50%-os kisütési mélység alatt tartanak. Ezért félrevezető lehet a névleges kapacitás összehasonlítása, hiszen az LFP-akkumulátorblokk biztonságosan felhasználhatja az energiája nagyobb részét, mint egy hasonló ólomakkumulátor-blokk. A lehetőségeket ezért a választott kisütési mélység után megmaradó, felhasználható Wh alapján kell összehasonlítani, nem csupán a nyers Ah-érték szerint. Érdemes azt is észben tartani, hogy az ismétlődő sekély ciklusok kevésbé terhelik az akkumulátort, mint a mélyek, ezért egy kissé túlméretezett, 80%-os kisütési mélység fölé ritkán merített energiatároló általában tovább bírja, mint egy olyan, amelyet naponta teljesen lemerítenek.
Üzemidő kiszámítása néhány szabadidős nap példáján
Egy átlagos lakóautós nap jól szemlélteti a felhasználást: néhány órányi esti LED-világítás, telefon- és tablettöltés, a nap folyamán ciklikusan működő hordozható hűtő, valamint alkalmankénti laptophasználat. A wattértékeket és az üzemórákat összeadva megkapjuk a napi Wh-értéket. A választott kisütési mélység és a 90–95%-os inverteres veszteség levonása után megmaradó energia mutatja, mennyi váltakozó áramú energiát tud biztosítani az akkumulátorblokk a következő feltöltésig. Ha a hűtő kompresszorának indítási áramfelvétele nagyobb, az akkumulátorblokk 400 A-es, egy másodpercig fenntartható impulzusa fedezi ezt a rövid idejű terhelést, a hűtő átlagos üzemi áramfelvételének azonban bele kell férnie a folyamatos 100 A-es, 1280 W-os egyenáramú korlátba.
Második példaként nézzünk egy vízen töltött napot: a nap folyamán szakaszosan működtetett külmotort, valamint világítást és kiegészítők USB-s töltését. A 1280 Wh-s akkumulátor üzemidejét az átlagos motoráram-felvétel határozza meg, nem a legnagyobb fojtószelep-állásnál fellépő áram, az üzemidő pedig a sebességtől, a széltől és a vízviszonyoktól függően erősen változhat. Harmadik példaként szolgálhat egy esti tartalék egy kabinban vagy otthon: napnyugta után néhány órán át alapvető világítást, egy routert és néhány kisebb készüléket működtetünk a napközben a napelemrendszer által betárolt energiából. Minden esetben a működő fogyasztók együttes, folyamatos teljesítményfelvételének a folyamatos egyenáramú korlát alatt kell maradnia, a tartalék üzemidejét pedig a felhasználható Wh-érték határozza meg.
Érdemes több napra összevetni a tervezett napi fogyasztást az egység hasznosítható kapacitásával, nem csupán egyetlen nap alapján dönteni. Ha ugyanis a napelemrendszer nem tud minden napsütéses napon teljesen feltölteni az akkumulátort, a ténylegesen rendelkezésre álló kapacitás tovább csökken, ezért csökkenteni kell a fogyasztást, több napelemet kell telepíteni, vagy egy második, az elsőhöz illesztett egységet kell hozzáadni. Ha a számítások egy- vagy kétnapi tartalékot is figyelembe vesznek, egy hosszabb felhős időszak is áthidalható anélkül, hogy a cellák elérnék a lekapcsolási feszültséget. Így az olyan készülékek számára is marad tartalék, amelyek meleg időben a címkén feltüntetettnél nagyobb fogyasztással működnek.
A töltési forrás hozzáigazítása a napi fogyasztáshoz
A megfelelően méretezett akkumulátort olyan töltési forrással kell párosítani, amely a következő ciklus előtt képes pótolni a napi fogyasztást. Napelemes rendszerben az MPPT-szabályozónak a 14.4V ±0.2V-os LFP-profilt kell használnia, a napelemrendszert pedig az adott helyen, a rendszer tényleges használati időszakaiban rendelkezésre álló napfényhez kell méretezni. Mivel az akkumulátor adatlapján nincs megadva a maximális napelem-teljesítmény, ezt a felső határt a szabályozó saját névleges értéke szabja meg. Ezért a napelemrendszer és a szabályozó áramát a napi fogyasztáshoz és az eladó útmutatásához kell igazítani, nem pedig kizárólag az akkumulátor adatai alapján megbecsülni.
Ha a napenergia önmagában nem fedezi a fogyasztást – például egy rövid nappalokkal járó téli időszakban használt kunyhóban vagy egy felhős időben utazó furgonban –, tartalék töltést biztosít egy hálózati LiFePO4-töltő vagy egy generátorról működő DC-DC töltési megoldás. A mindennapi töltéshez 20A (0.2C) az ajánlott érték. Bár a BMS folyamatosan akár 100A töltőáramot is megenged, a töltési megoldást a rendszer valós igényeihez kell igazítani. Ha a napi fogyasztás tartósan meghaladja azt a mennyiséget, amelyet egy egység és a töltési forrása vissza tud pótolni, inkább nagyobb bankot kell tervezni, nem pedig egyetlen egységet jobban lemeríteni.
Ha egy akkumulátor nem elég: bővítési tervezés
Ha a napi fogyasztás meghaladja egy egység hasznosítható energiáját, a dokumentált bővítési lehetőség a 4P4S konfiguráció, vagyis 16 egységből álló, 20.48kWh-s bank; a 4S 51.2V feszültséget, a 4P pedig 400Ah kapacitást biztosít. Az így összekapcsolt egységeknek azonosnak kell lenniük, és gyártási idejük, illetve töltési előzményeik tekintetében nagyjából egy hónapon belül kell egymáshoz illeszkedniük. Az új és elhasználódott cellák, illetve az eltérő korú egységek keverése ugyanis felborítja a bank egyensúlyát és csökkenti az élettartamát. Ha kisebb rendszerre van szükség, egyszerűbb egyetlen 1280Wh-s egységgel, valamint a megfelelő inverterrel és töltővel kezdeni, majd az igények növekedésekor további egységekkel bővíteni.
A bővítés megváltoztatja a rendszer feszültség- és áramviszonyait: a soros kapcsolás növeli a feszültséget, a párhuzamos kapcsolás pedig a kapacitást. Az invertert, a töltőt és a kábeleket az így kialakított akkumulátorbankhoz kell méretezni. Ha már a kezdetektől több egységből álló bankkal tervezünk, az egész rendszert a végső konfigurációhoz kell igazítani, nem pedig később vastagabb kábelt vagy nagyobb biztosítékokat hozzáadni. A gyártási dátumokat és a töltési előzményeket is érdemes feljegyezni, hogy a később hozzáadott egységek a lehető legjobban illeszkedjenek a meglévőkhöz.
A spanyolországi szezonális használat a visszatöltési oldalt is befolyásolja: a világos nyári hónapokban a napelemrendszernek több ideje van a visszatöltésre, míg a rövidebb téli nappalok és a gyengébb napsütés csökkentik a panelek által termelt energiát, ezért a hűvösebb hónapokban is használt rendszert a lehető leggyengébb, reális visszatöltési időszakhoz érdemes méretezni, nem pedig a legkedvezőbbhöz. Ha ebben az időszakban a napenergia önmagában nem tudja pótolni a napi fogyasztást, parti vagy hálózati töltő, illetve jármű esetén motorral hajtott töltőrendszer szolgálhat tartalék megoldásként, így az akkumulátorcsomag nem marad rendszeresen részlegesen feltöltve.
Valósághű terhelési táblázat összeállítása
A méretezéshez a leghasznosabb dokumentum egy egyszerű, a tényleges készülékek adatai alapján összeállított terhelési táblázat, nem pedig általános becslések. Minden eszköznél jegyezze fel a névleges teljesítményt vagy áramerősséget, hogy DC-ről vagy az inverteren keresztül működik-e, naponta általában hány órát üzemel, valamint a motorok és kompresszorok indítóáramára vonatkozó megjegyzéseket. Sok készülék címkéjén az üzemi feszültséghez tartozó watt- vagy amperérték szerepel; ha csak az áramerősség van feltüntetve, a teljesítmény meghatározásához meg kell szorozni a sín vagy a készülék feszültségével, az inverteres készülékek VA-értékét pedig tervezési célra a wattértékhez közelinek kell tekinteni.
Az egyenáramú fogyasztókat az összesítés előtt külön kell választani a váltakozó áramúaktól, mert az inverter hatásfoka csak az AC-oldalra vonatkozik. Egy 12 V-os LED-szalag vagy USB-aljzat közvetlenül a sínről kapja az áramot, míg egy laptop töltője, egy kis TV vagy egy konyhai készülék az inverteren keresztül működik, és 90–95%-os átalakítási veszteséggel jár; ha a két csoportot különbségtétel nélkül adjuk össze, túlbecsülhetjük az akkumulátortól szükséges teljesítményt, ha viszont megfeledkezünk az inverter veszteségéről, alábecsüljük az AC-fogyasztók DC-oldali energiaigényét.
A napi wattórát úgy kapjuk meg, hogy az üzemi teljesítményt megszorozzuk az üzemórák számával, majd összeadjuk az összes fogyasztó értékét. Érdemes azt is megjelölni, mely eszközök működnek egyszerre, mert az egyidejű állandó terhelés összárama határozza meg az áramkorlát ellenőrzését, míg a napi Wh-összeg a kapacitás ellenőrzését; például egy hűtő egész nap ki-be kapcsolhat, és mérsékelt napi Wh-értékkel járulhat hozzá a fogyasztáshoz, noha soha nem ez az egyetlen működő fogyasztó, míg egy rövid ideig használt, nagy teljesítményű eszköz kevés napi Wh-t fogyaszt, de számíthat a folyamatos áramkorlát szempontjából.
| Terhelési csoport | Csatlakozás | Mit kell feljegyezni | Méretezés ellenőrzése |
|---|---|---|---|
| LED-világítás, USB-aljzatok | DC-sín | Teljesítmény és napi üzemórák | Közvetlenül beleszámít a napi Wh-értékbe |
| Hordozható kompresszoros hűtő | Egyenáram vagy inverter | Átlagos áramfelvétel, indítóáram, üzemidő | Az indítási áramlökésen belül; az átlagos áramfelvétel legfeljebb 100 A |
| Laptop, kis TV, elektronikai eszközök | Inverteren keresztül | Teljesítmény és napi üzemórák | Vegyen figyelembe 90–95%-os inverteres méretezési csökkentést |
| Motor- vagy szivattyúterhelések | Egyenáram vagy inverter | Üzemi és indítási áram | Folyamatos áramfelvétel 100A alatt; bekapcsolási áramlökés 1 másodperces impulzuson belül |
A táblázat kitöltése után hasonlítsd össze a napi Wh-igényt egy 1280Wh-s blokk használható energiájával, figyelembe véve a választott DoD-tartományt és az inverter hatásfokcsökkentő veszteségét, majd vesd össze az egyidejű, folyamatos áramfelvételt a 100A-es folyamatos felső határral. Ha bármelyik érték mellett alig marad tartalék, vagy egyáltalán nem marad, a terv nagyobb akkumulátortelep szükségességét jelzi; ha mindkét érték kényelmesen a határértékek alatt marad, változásokra is hagyva tartalékot, az egyetlen blokk ésszerű kiindulási méret.
A készülék címkéjének helyes értelmezésével elkerülhető két gyakori hiba: egyes készülékeknél a feltüntetett érték a felvett áramerősség, nem a teljesítmény, ezért az áramerősséget meg kell szorozni az üzemi feszültséggel a wattérték meghatározásához; másoknál a feltüntetett maximális fogyasztás csak rövid ideig jelentkezik, ezért külön kell számolni az átlagos üzemi fogyasztással. Az egyenáramú és a váltakozó áramú értékeket az inverter két oldalán külön kell összesíteni, mivel a 90–95%-os hatásfokveszteség levonása az egyenáramú, közvetlenül csatlakozó terhelésnél túlbecsüli az akkumulátor terhelését, míg ennek figyelmen kívül hagyása a váltakozó áramú terhelésnél alábecsüli azt.
Szezonális kiigazítások és méretezési tartalék
A fogyasztás és az újratöltés egyaránt változik az évszakokkal, ezért egy enyhe nyári hétvégére készített méretezési terv lehet, hogy a hidegebb vagy sötétebb időszakban már nem elegendő. Spanyolországban a nyári használat gyakran főként a hűtőkre, a világításra és a készülékek töltésére korlátozódik a furgonokban és a hajókon, míg a téli kabinokban vagy a kevés napfénnyel járó estéken további világításra, és esetenként mérsékelt fűtési terhelésre is szükség lehet, ami módosítja a napi Wh-igényt; a napelemes újratöltés szintén változik a nappalok hosszával és az időjárással, ezért a napelemrendszert arra az évszakra kell méretezni, amikor a rendszert a leggyakrabban használják, nem pedig az év legnaposabb hónapjára.
A kisütési mélység korlátozása védi a ciklusélettartamot: ha a napi használat során a 10V-os lekapcsolási feszültségig történő lemerítés helyett nagyjából a 80%-os DoD-tartományban maradunk, azzal elkerülhetjük a cellák mélykisütését, és elősegíthetjük a 6000 ciklusos névleges élettartam, valamint a tízéves tervezett élettartam elérését. Ha a tároló minden nap végén hagy némi Wh-tartalékot, egy váratlanul hosszú készülékhasználatot, egy felhős napon történő újratöltést vagy a becsültnél nagyobb terhelést is kezelni tud a védelmi lekapcsolás aktiválása nélkül; az enyhén túlméretezett rendszer pedig hosszú távon általában olcsóbb, mint ha minden ciklusban teljesen lemerítünk egy alulméretezett blokkot.
Ha az első, tényleges használattal töltött szezonban kiderül, hogy az igények meghaladják az egyetlen blokk kapacitását, a dokumentált bővítési lehetőség szerint azonos egységekkel bővíthető a rendszer, akár 4P4S-es, 20.48kWh-s akkumulátortelepig. Az egységek gyártási dátuma és töltési előzménye legyen hasonló, az invertert, a töltőt, a kábeleket és a biztosítékokat pedig az így kialakuló akkumulátortelephez kell igazítani; az egy blokkal való indulás nem zárja ki a későbbi kapacitásbővítést, de már a telepítés megtervezésekor helyet kell hagyni a tervezett bővítésnek a rögzítéshez, a kábelek elvezetéséhez és a biztosítékok elhelyezéséhez.
Egy teljes évszak után tekintsd át újra a fogyasztási táblázatot a tényleges mérések alapján: milyen gyakran kapcsol be a hűtőszekrény, valójában hány órán át tart a töltés, és mely készülékeket adtad hozzá vagy vettél ki azóta. Hasonlítsd össze a mért töltöttségi szint alakulását az eredeti becsléssel, majd döntsd el, hogy módosítasz-e a fogyasztási szokásokon, bővíted az akkumulátorbankot vagy más töltési forrást választasz. A méretezést ritkán elég egyszer elvégezni; ha a tervet a tényleges használat alapján felülvizsgálod, pontos marad akkor is, ahogy a rendszer és a hozzá kapcsolt fogyasztók változnak.
Gyakori méretezési hibák, amelyeket érdemes időben kijavítani
Az egyik hiba, ha a névleges Ah-értéket közvetlenül váltod át AC üzemidőre, kihagyva a DoD és az inverterhatásfok figyelembevételét; egy másik, ha csak az átlagos terheléssel számolsz, és megfeledkezel a kompresszorok és motorok indítási áramlökéséről. A harmadik hiba, ha ezt az LFP akkumulátort a névleges kapacitása, nem pedig a kisütési korlátok utáni hasznos energia alapján hasonlítod össze az ólom-savas akkumulátorral. A negyedik, ha a töltést olyan napelemrendszer vagy töltő alapján tervezed meg, amely a következő használat előtt nem képes pótolni a napi fogyasztást, így az akkumulátor idővel alultöltött marad. Ha együtt veszed figyelembe a fogyasztók listáját, a hasznos Wh-tartományt és az újratöltés forrását, pontosabban megítélheted, hogy ez a 100 Ah-s akkumulátor megfelel-e a rendszeredhez.
Érdemes tartalékot is betervezni ahelyett, hogy minden ciklusban a határértékig terhelnéd az akkumulátort, mert ha egy enyhébb nap után marad némi Wh-tartalék, könnyebb megbirkózni azzal, ha egy készülék a becsültnél többet fogyaszt, vagy a vártnál gyengébb a napsütés és az utánatöltés. Egy tényleges használattal töltött évszak után érdemes újra átnézni a fogyasztók listáját, mivel a valós fogyasztás gyakran eltér a kezdeti becsléstől. Ha már rendelkezésre állnak a tényleges adatok, módosíthatod a fogyasztási szokásokat vagy az akkumulátorbank méretét.
Válaszok a méretezéssel kapcsolatos kérdésekre
Mennyi energiát tárol ez az akkumulátor?
Egy 12,8 V-os buszon a 100 Ah 1280 Wh tárolt energiát jelent az egyenáramú oldalon. Ez a nyers, buszszintű érték, amelyet a kisütési mélység korlátainak, az inverter hatásfokának és az esetleges további átalakítási veszteségeknek a levonása előtt kapunk.
Mennyire meríthetem le az akkumulátort?
Az élettartam 6000 ciklusra van méretezve 80%-os kisütési mélységnél. A hosszú élettartam érdekében maradj ezen a használható tartományon belül ahelyett, hogy minden ciklusban a 10 V-os lekapcsolási határig merítenéd az akkumulátort; a 10 V-os érték védelmi korlát, nem pedig mindennapos üzemi cél.
Mennyi hasznos energiával tervezzek?
Indulj ki a 1280 Wh DC-értékből, vond le a választott kisütési mélységhez tartozó korlátot, majd az AC üzemidő becslése előtt számolj 90–95%-os inverterhatásfokkal; ami így megmarad, az az az AC-energia, amelyet egyetlen töltés reálisan biztosítani tud.
Hogyan számolhatom ki, mennyi ideig működnek a készülékeim?
Írja össze az egyes fogyasztók teljesítményét és napi üzemóráit, alakítsa át az összértéket Wh-ra, majd ossza el a DoD-tartomány és az inverter teljesítménycsökkentő hatása után megmaradó hasznos Wh-val, és vegye figyelembe az indítási áramlökést is. A számítást egy jellemző napra alapozza, ne egyetlen napos órára.
Működtethetők ezzel az akkumulátorcsomaggal nagy teljesítményű készülékek?
A folyamatos egyenáramú terhelés felső határa 100 A, ami veszteségek előtt 1280 W-nak felel meg. A fűtőberendezések, indukciós főzőlapok és nagy klímaberendezések általában nagyobb akkumulátorbankot igényelnek; a nagy fogyasztású készülékek méretezését külön feladatként, nagyobb rendszerre kell elvégezni.
Befolyásolja a 400 A-es impulzus az üzemidő tervezését?
Nem. Az impulzusteljesítmény csak az egy másodpercig tartó indítási áramlökést fedezi, az üzemidőt pedig a 100 A-es folyamatos határérték alapján kell megtervezni. A kompresszor rövid indításakor csak elenyésző Wh-fogyasztás keletkezik, de ennek az impulzustartományon belül kell maradnia.
Hány töltési ciklusra számíthatok?
80%-os DoD mellett 6000 ciklussal, 100%-os DoD mellett pedig nagyjából 5000 vagy több ciklussal számolhat, körülbelül tízéves tervezett élettartam mellett. A kisebb mélységű, de gyakoribb töltés és kisütés általában hosszú távon is megőrzi a cellák állapotát.
Egy vagy több akkumulátorcsomaggal számoljak?
Ha a napi Wh-igény meghaladja egyetlen egység hasznosítható energiáját, tervezzen dokumentált, akár 4P4S kialakítású, 4 párhuzamos és 4 soros kapcsolású akkumulátorbankot — ez 16 egység és 20,48 kWh kapacitás —, az egymással összekapcsolt egységek pedig legyenek azonosak. Ha egyetlen egységgel kezdi, később még bővítheti a rendszert.
Milyen napelemes bemenet illik ehhez az akkumulátorcsomaghoz?
Napelemes használathoz állítsa az MPPT-szabályozót az LFP 14,4 V-os profiljára. Mivel a műszaki adatlap nem adja meg a maximális napelemteljesítményt, a rendszert és a szabályozót a napi igényhez kell méretezni, a megengedett határértékeket pedig ellenőrizni kell az eladónál.
Miért mutatják túl kedvezőnek az ólom-savas akkumulátorokkal való összehasonlítások ennek az akkumulátorcsomagnak a teljesítményét?
Az ólom-savas akkumulátorcsomagokat gyakran 50%-os DoD-tartományban használják, míg ebből az LFP-egységből a tárolt energia nagyobb része is kinyerhető. Ezért félrevezető csak a névleges Ah-értékeket összehasonlítani a hasznosítható kapacitás figyelmen kívül hagyásával; a helyes összehasonlítás alapja a választott DoD után rendelkezésre álló hasznos Wh.
