Egy 16 kWh-s Gsike padlóakkumulátor méretezése többnapos autonómiához vidéki házban, gazdaságban vagy hálózaton kívüli lakóingatlanban
Dán útmutató a többnapos tartalék kiszámításához: napi terhelés, megengedett kisütési mélység, napi utántöltés napelemekről, párhuzamos egységek száma, valamint azok a helyzetek, amikor egyetlen 16,08 kWh-s szekrény elegendő, vagy érdemes bővíteni.
Ha az ingatlan olyan helyen van, ahol a hálózat gyenge, távol van vagy időszakosan nem elérhető, nem csak az a kérdés, hogy a tároló kibír-e egy estét, hanem az is, hogy hány napig tudja ellátni a házat hálózat nélkül. A Gsike FixWall 15.0 egy padlóra állítható LiFePO4-szekrény, ténylegesen 314 Ah kapacitással 51,2 V-on és 16.076,8 Wh, azaz 16,08 kWh energiatárolással; a címkén feltüntetett 300 Ah és 15,36 kWh kereskedelmi megjelölés. Ez az oldal bemutatja, hogyan kell kiszámítani egy ilyen szekrény többnapos autonómiáját egy vidéki házban, gazdaságban, üzemi épületben vagy állandó hálózati csatlakozás nélküli lakóingatlanban.
A többnapos autonómia abban különbözik a szokásos esti tartaléktól, hogy az energiának több napon át elegendőnek kell lennie anélkül, hogy a hálózatról feltöltenénk. A számításhoz ezért három olyan adat szükséges, amely egy egyszerű tartalékbecslésben nem szerepel: az átlagos napi fogyasztás a hálózat nélküli időszakban, a kisütési mélység után megengedett tartalék, valamint a nappal saját napelemekből vagy egy kiegészítő termelőegységből betáplálható energia. E három adat nélkül a kiszámított autonóm óraszám inkább becslés, mint tényleges eredmény.
A szekrény tisztán DC-csomópont, AC-kimenet, Wi-Fi és alkalmazás nélkül. Egy különálló hibrid vagy off-grid inverternek ad le egyenáramot, amely a készülékek számára váltakozó áramot állít elő; ezért az inverter hatásfokát, az indítási áram kezelését és a töltésvezérlést is figyelembe kell venni a végső energiamérlegben. A cellákban tárolt energia nem azonos a házban felhasznált energiával, ezért a számításnak a cellától a készülékig kell követnie az energia útját.
A távoli ingatlanokkal rendelkező dánok gyakran tapasztalják, hogy a téli rövid nappalok, a nedvesség és a szél csökkentik a panelek termelését, miközben nő a szivattyúk és a fűtés terhelése. Ezért a csak egy nyári napot figyelembe vevő autonómiaszámítás túl optimista képet adhat. Ez az útmutató az enyhe és a hideg évszak alapos kiszámítására helyezi a hangsúlyt, hogy az akkumulátorbank méretét ne az év legjobb hete alapján határozzuk meg.
A számítás alapja
- Tárolt energia: 51,2 V névleges feszültség, ténylegesen 314 Ah, 16.076,8 Wh = 16,08 kWh, LiFePO4 16S1P.
- BMS-áram: az akkumulátorvezérlő töltés és kisütés közben is 200 A-t engedélyez, ami 51,2 V-on körülbelül 10,2 kW-os DC-teljesítménykorlátot jelent (10.240 W); ez nem 15 kW folyamatos AC-teljesítmény.
- Feszültségtartomány: 43,2–58,4 V, kisütési lekapcsolás 43,2 V-nál, töltés 58,4 V-ig a 16S LFP-profil szerint.
- BMS-védelem: túltöltés, mélykisütés, túláram, rövidzárlat, túl magas és túl alacsony hőmérséklet, valamint túlfeszültség.
- Kommunikáció: RS232, RS485 Pylontech-protokoll és CAN-BUS az inverter állapotadatainak cseréjéhez.
- Ciklusszám: 6000 ciklus 80%-os DoD és 25 °C mellett; több mint 10 000 ciklus 50%-os DoD mellett; körülbelül tízéves tervezett élettartam, három év garancia.
- Párhuzamos bővítés: akár 16 egység az 51,2 V-os buszon, 1–16-os címzéssel; soros kapcsolás nem engedélyezett, különböző márkák vagy kapacitások keverése nem megengedett.
- Kivitel: kerekeken álló modell, kerek LCD-kijelző, főkapcsoló, sorkapocs, IP54-es védettség, CE-, RoHS- és UN38.3-tanúsítvány.
- Klíma: üzemi tartomány −10 és 50 °C között, tárolási tartomány 0 és 35 °C között, relatív páratartalom 95% alatt, páralecsapódás nélkül, 2000 m alatti tengerszint feletti magasság; beépített fűtés nincs, 0 °C alatti hőmérsékleten a töltés le van tiltva.
- Tömeg és méretek: nettó tömeg 109,3 kg, bruttó tömeg 126,2 kg raklapra helyezett szekrény esetén, külső méretek: 825 × 650 × 450 mm.
A többnapos autonómia alapja egy reális napi fogyasztási lista: azok a készülékek, amelyeknek valóban működniük kell, a teljesítményük és az üzemidejük hálózati áram nélkül.
Miben különbözik a többnapos autonómia az esti tartaléktól?
Az esti tartalékot órákban számítják: meddig képesek a fontos áramkörök a feltöltött tartalékról működni, amíg az áramellátás még ugyanazon az estén vagy éjszakán helyre nem áll. Ilyenkor egyetlen feltöltéssel számolunk, és az a cél, hogy a nap legnagyobb fogyasztású időszakát fedezzük. A többnapos autonómia ezzel szemben azt feltételezi, hogy a ház több egymást követő napon át hálózati áram nélkül működik, és az energiát vagy alacsony napi fogyasztással takarítják meg, vagy a nappali órákban saját energiaforrásokkal pótolják.
Többnapos üzem esetén az átlagos napi fogyasztás a meghatározó. Ha a tartalék a mélykisütést és a veszteségeket figyelembe véve körülbelül 12 kWh felhasználható energiát biztosít, a napi terhelés pedig 4 kWh, egyetlen szekrény nagyjából három napig elegendő újratöltés nélkül; napi 6 kWh terhelés mellett viszont kevesebb mint két napig. Ezek tervezési becslések, mivel a hűtőszekrény, a szivattyú és a fűtés ciklikusan működik, időnként nagyobb teljesítménnyel, az indítóáramoknak pedig a BMS és az inverter határértékein belül kell maradniuk.
Napi újratöltés nélkül a tartalék lineárisan csökken napról napra. Ez azt jelenti, hogy a harmadik napra már nem ugyanannyi energia marad, mint az elsőn, és a BMS alsó védelmi szintjét hamarabb éri el, mint azt az egyszerű osztás sugallja. Nappali napsütésben a napelemek közvetlenül fedezhetik a terhelés egy részét, és részben újratölthetik a tartalékot, így meghosszabbítva az autonómiát; ennek mértéke a panelek méretétől, tájolásától, az árnyékolástól és az évszaktól függ.
Egy másik különbség az áramkörök fontossági sorrendje. Rövid esti tartalék esetén elfogadható, hogy csak a legfontosabb készülékek működjenek; többnapos üzemnél a terhelést hosszabb távra kell megtervezni, mert a kényelmet, az élelmiszerek hűtését, a vízellátást és a kommunikációt a korlátozott energiához kell igazítani. Azokat a készülékeket, amelyek néhány órára még nélkülözhetők, több hálózat nélküli nap esetén ki kell kapcsolni.
A számítás kiindulópontjai: terhelés, tartalék és utántöltés
Kezdje azoknak a készülékeknek a teljes listájával, amelyeknek a hálózat nélküli időszakban működniük kell. Minden készüléknél jegyezze fel a névleges teljesítményt wattban, a becsült napi üzemidőt és az esetleges indítóáramot, különösen a szivattyúk, kompresszorok és kazánok esetén. A teljesítmény és az órák számának szorzata adja meg a napi fogyasztást Wh-ban; ezek összegéből számítható ki a teljes napi fogyasztás. A listákban érdemes különválasztani a kötelező áramköröket és az autonómia időszakában kikapcsolható készülékeket.
A tartalékot a cellák megengedett kisütési mélysége alapján számítják ki. 80%-os DoD esetén a szekrény kapacitásának körülbelül 20%-a védelemként megmarad, így nagyjából 12,9 kWh tartalék áll rendelkezésre; egy körülbelül 95%-os hatásfokú inverteren keresztül mintegy 11,5–12 kWh hasznos AC-energia jut el a fogyasztókhoz. Ha a rendszert kímélőbb módon, 50%-os kisütési mélységgel üzemeltetik, csökken a napi kivehető energia, cserébe tovább tart a ciklusélettartam; ennek megfelelően nagyobb akkumulátortelepre van szükség.
A nappali utántöltés az az energia, amelyet a szekrény a napelemektől a világos órákban kap. Ezt a panelrendszer várható napi termeléséből számítják ki, levonva belőle a nappal közvetlenül működő terhelések fogyasztását. A téli hónapokban a termelés jelentősen alacsonyabb, mint nyáron, ezért a számításnál a hálózat nélkül üzemeltetendő időszak legalacsonyabb termelésű évszakából kell kiindulni, nem az éves átlagból.
| Napi terhelési profil | Példa a napi fogyasztásra | Tartalék egy szekrényről | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Nagyon mérsékelt fogyasztás | 2–3 kWh naponta | Kb. 4–5 nap utántöltés nélkül, rosszabb hatásfok esetén rövidebb | Csak a fontos áramkörök: világítás, hűtőszekrény, kommunikáció, kis szivattyú |
| Mérsékelt fogyasztású háztartás | 4–6 kWh naponta | Kb. 2–3 nap utántöltés nélkül | Itt a több napos üzemhez számolni kell a nappali napelemes utántöltéssel |
| Nagyobb háztartási vagy gazdasági terhelés | 7–10 kWh naponta | Kevesebb mint két nap egy szekrényről | Párhuzamos akkumulátortelepet vagy további termelési ágat kell tervezni |
A táblázatban szereplő számok szemléltető becslések a számítás felépítéséhez, nem jelentenek ígéretet egy konkrét ingatlan üzemidejére. A tényleges autonómia a készülékek valós teljesítményétől, üzemciklusától, az inverter hatásfokától, a helyiség hőmérsékletétől és attól függ, hogy napközben a terhelés mekkora részét fedezik közvetlenül a panelek.
Az autonómia mérlegéhez hozzátartozik a napi fogyasztás, a megengedett tartalék és a napi visszatöltés; a bank egységeinek számát csak e három tényező felmérése után lehet meghatározni.
Példák: vidéki ház, gazdaság, hálózaton kívüli lakóingatlan, szezonális vállalkozás
Vidéki ház és nyaraló
Egy vidéki háznál a tartalékellátás gyakran rövid látogatásokhoz és időszakos áramkimaradásokhoz igazodik. A jellemző áramkörök a világítás, a hűtőszekrény, a vízszivattyú és a kommunikációs berendezések, míg a konyhai készülékek és a fűtés használata korlátozott. Ha télen fűtetlenül áll a ház, külön fel kell mérni a telepítés helyének hőmérsékletét, mivel a szekrényt 0 °C alatt nem szabad tölteni.
Gazdaság és melléképület
Egy gazdaság tartalékellátásába a szivattyúk, a szellőztetés, az istálló vagy a műhely világítása és a mérőműszerek is beletartozhatnak. A terhelés gyakran egyenetlenebb, mint egy magánházban, ezért a szivattyúk és kompresszorok indítási áramát is figyelembe kell venni. A napi fogyasztást azokra az áramkörökre kell kiszámítani, amelyeknek valóban működniük kell, ha megszűnik a hálózati ellátás.
Hálózati csatlakozás nélküli lakóingatlan
Egy hálózati csatlakozás és állandó betáplálás nélküli lakóingatlan esetén teljes energiamérleget kell készíteni: a napelemek termelését, az akkumulátorbankot, az invertert és az esetleges további termelőegységet együtt kell méretezni. Ilyenkor egyetlen szekrény általában csak a bank egyik eleme, az egységek számát pedig a legkevesebb napsütéses napokon kívánt autonómia alapján kell meghatározni.
Szezonális vállalkozás
Egy kisebb raktárépületben, műhelyben vagy szezonálisan nyitva tartó üzletben általában ismert a nyitvatartás és az állandóan használt készülékek köre. A tartalékigényt a nyitvatartási órákra kell kiszámítani, nem az egész napra, a hűtőberendezések és a világítás pedig a legnagyobb súlyúak a mérlegeléskor. A kereskedelmi fogyasztókat a tárolókapacitás kiválasztása előtt át kell tekinteni a telepítővel.
Egyetlen szekrény vagy párhuzamos bank: hogyan növekszik az egységek száma
Ha a napi fogyasztás nagyobb tárolókapacitást igényel, mint amennyit egyetlen szekrény kínál, a kapacitás az 51,2 V-os buszra párhuzamosan kapcsolt egységekkel bővíthető. A Gsike legfeljebb 16 párhuzamos egységet engedélyez, egyedi, 1 és 16 közötti címekkel; két szekrény nagyjából kétszeres, három szekrény háromszoros tárolt energiát biztosít, és így tovább, feltéve, hogy a kábeleket, biztosítékokat, gyűjtősínt és invertert az összesített áramhoz méretezik. A soros kapcsolás nem támogatott, és különböző márkájú vagy kapacitású egységeket nem szabad keverni.
Az egységek számát a leggyengébb napokon kívánt autonómia alapján kell megválasztani, nem a lehető leghosszabb időszak alapján. A konzervatív számítás figyelembe veszi, hogy télen alacsonyabb a termelés, nagyobb a fűtés és a szivattyúk terhelése, a tartaléknak pedig meg kell őriznie egy minimális biztonsági szintet. Ha a többnapos autonómiához további termelőegységre van szükség, azt a rendszer részeként kell megtervezni, nem az üzembe helyezés után rögtönzött megoldásként.
A több párhuzamos egység kiegyensúlyozást és dokumentációt is igényel. Minden egységnek azonos típusúnak és kapacitásúnak kell lennie, azonos hosszúságú és keresztmetszetű kábelekkel kell bekötni őket, a címzést pedig a gyártó előírásai szerint kell elvégezni, hogy a BMS és az inverter meg tudja különböztetni az akkumulátorbank egységeit. Az üzembe helyezés előtt a szerelő ellenőrzi a feszültségkülönbséget és a csatlakozók állapotát, a teljes akkumulátorbankot pedig a maximális áramerősségnek megfelelő külső biztosítékok védik.
A legstabilabb autonómia akkor érhető el, ha a napelemek termelése, az alacsony napi terhelés és az akkumulátorbank kapacitása az egész szezonban összhangban van, nem csak a napos nyári napokon.
Mi növeli az autonómia időtartamát, és mi csökkenti a tartalékot
A tartalékot megőrző tényezők
- Alacsony és szabályozott napi terhelés: ha csak a szükséges készülékek kerülnek az autonóm áramkörbe, csökken a napi fogyasztás, és tovább tart a tartalék.
- Napi utántöltés napenergiával: a megfelelően méretezett napelemes rendszer fedezheti a nappali terhelés egy részét, és feltöltheti a tartalékot az áramszünetek között.
- Mérsékelt kisütés: a kíméletes töltöttségi tartományban végzett üzemelés óvja a cellákat, és a ciklusélettartamot a megadott szinten tartja.
- Megfelelően előkészített inverter: a hatékony, megfelelő LFP-profillal és protokoll szerinti kommunikációval rendelkező inverter csökkenti a cellák és a készülékek közötti veszteségeket.
- Egységes akkumulátorbank: az azonos típusú, helyesen címzett és kiegyensúlyozott párhuzamos egységek egyenetlen terhelés nélkül hasznosítják a teljes kapacitást.
- Meleg és száraz elhelyezés: a megfelelő hőmérséklet-tartományban lévő, szellőztetett helyiség elkerüli a hideg és a nedvesség okozta kapacitásvesztést és védelmi leállásokat.
Az autonómia várható időtartamát csökkentő tényezők
- Magas napi terhelés: a fűtőberendezések, a tűzhelyek, a vízmelegítők és a nagy teljesítményű gépek gyorsan felhasználják a tartalékot; ezeket célszerű kihagyni az autonóm áramkörből, vagy nagyobb akkumulátorbankkal ellensúlyozni.
- Napi utántöltés nélkül: napelemek rásegítése nélkül csak az egyszer eltárolt tartalék használható fel, és egyetlen szekrény nem biztosít többnapos ellátást.
- Alacsony téli termelés: a rövid nappalok és az alacsony napsugárzás csökkentik az utántöltést éppen abban az évszakban, amikor a fűtés és a szivattyú terhelése a legnagyobb.
- Hideg vagy nedves helyszín: nulla fokon a töltés blokkolható, a páralecsapódás és a nedvesség pedig csökkenti az élettartamot; a szekrényben nincs beépített fűtés.
- Kiegyensúlyozatlan akkumulátorbank: a vegyes modulok, az eltérő hosszúságú kábelek vagy a hiányzó címzés egyenetlen terheléshez és a kapacitás korlátozott kihasználásához vezethet.
- Hiányos rendszerköltségvetés: a kihagyott kábelek, biztosítékok, inverter vagy szerelés miatt a teljes rendszer drágább lehet, mint amit a szekrény ára önmagában sugall.
A panelrendszer méretezése és tartalék energiatermelés egy távoli ingatlannál
A közüzemi hálózathoz nem csatlakozó ingatlanon a panelrendszer biztosítja a napi újratöltést, mérete pedig meghatározza, hogy a napi fogyasztás mekkora része fedezhető a tartalék felhasználása nélkül. A panelek összteljesítményét a legkevésbé napos időszakban várható átlagos napi termelés alapján kell kiszámítani, nem pedig a napsütéses napok déli óráiban elérhető elméleti csúcsteljesítményből kiindulva. A fák árnyéka, a tető dőlésszöge és a helyi éghajlat is beleszámít a szerelő vagy a tervezőszoftver becslésébe.
A termelésnek fedeznie kell a nappali terhelést és az akkumulátorbank kívánt újratöltését is. Ha a panelek éppen csak a nappali fogyasztást fedezik, a tartalék napról napra ugyanazon az alacsony szinten marad; ha többnapos autonómia a cél, nagyobb panelrendszerre, nagyobb akkumulátorbankra vagy egy kiegészítő energiatermelő egységre van szükség a tartósan borult időszakokra. A lehetőségek kombinációját az ingatlan tényleges fogyasztása és az üzemeltetés célja alapján kell értékelni.
A szigetüzemű rendszerbe bevonható kiegészítő energiatermelő egységet a tartalékigény és a helyszínre jellemző üzemi körülmények alapján kell megtervezni. Hosszabb, borult időszakokban kiegészíti a napelemeket, és kimarad a szokásos napi üzemmenetből, hogy megmaradjon az akkumulátorbank fő tartaléka. Hogy szükség van-e ilyen áramkörre, azt a részletes energiamérleg alapján kell eldönteni, nem egy általános ajánlás szerint.
Elhelyezés és éghajlati viszonyok a távoli ingatlannál
A szekrényt sík, száraz padlóra kell állítani, olyan helyiségben, ahol a hőmérséklet −10 és 50 °C között van, és a burkolat körül biztosított a szellőzés. A gazdaság melléképületében, kazánházában vagy garázsában ellenőrizni kell, hogy a padló elbírja-e a 109,3 kg-os nettó tömeget, illetve a raklapos, 126,2 kg-os tömeget, továbbá biztosítani kell a hozzáférést a képernyőhöz, a kapcsolóhoz és a sorkapocshoz. A kerekek a telepítés alatti mozgatásra szolgálnak; a csatlakoztatás után a szekrény helyben marad.
Egy télen fűtetlen vidéki háznál a hőmérséklet jelenti a legszigorúbb korlátozást. Beépített fűtés nélkül 0 °C alatt tilos tölteni, a tárolást pedig 0 és 35 °C között kell tartani; ezért egy fagynak kitett helyiség nem használható a szekrény elhelyezésére, hacsak nincs másik, fűtött hely. A 95% alatti, kondenzációmentes páratartalom és a 2000 m alatti tengerszint feletti magasság további követelmények, amelyeket az adott helyszínre vonatkozóan kell megvizsgálni.
A szekrény, az inverter és az esetleges gyűjtősín közötti kábelezést megfelelő védelemmel és az áramkör áramerősségének megfelelő keresztmetszettel kell kialakítani, külső biztosítékokkal és megszakítókkal, amelyeket a szerelő tervez meg. A szekrény körüli teret nem szabad éghető anyagokkal vagy a szellőzést és a karbantartást akadályozó más tárgyakkal eltorlaszolni; a rendszer későbbi módosításakor az áramkört újra át kell vizsgálni, mielőtt további egységeket csatlakoztatnának.
Ellenőrzőlista a többnapos autonómia kiszámítása előtt
- Vezessen fogyasztási naplót egy átlagos hétről: készülékek, teljesítmény, üzemidő, valamint a szivattyúk és gépek indítási áramai.
- Különítse el a nélkülözhetetlen és a választható áramköröket, hogy az autonómia számításakor csak azoknak a készülékeknek a fogyasztását vegye figyelembe, amelyeknek hálózat nélkül is működniük kell.
- Összesítse a napi fogyasztást Wh-ban enyhébb és hidegebb időszakra is, és jegyezze fel azokat a napszakokat, amikor a terhelés a legnagyobb.
- Számítsa ki a tartalékot a választott DoD mellett: 80%-os mélységnél körülbelül 12,9 kWh, egy nagyjából 95%-os inverteren keresztül pedig körülbelül 11,5–12 kWh hasznos váltóáramú energia; módosítsa a rendszer tényleges adatai szerint.
- Becsülje meg a napelemekből származó napi utántöltést a legnapfényszegényebb időszakban; vegye figyelembe az árnyékot és az évszakot, és tervezzen be egy esetleges kiegészítő termelési ágat is.
- Próbáljon ki többféle akkumulátorbank-méretet: egy, két párhuzamosan kapcsolt és három egységgel, hogy össze lehessen vetni a kapacitás növekedését a többletköltséggel és a telepítési követelményekkel.
- Ellenőrizze az invertert és az áramköröket: 58,4 V-os LFP-profil, RS485/CAN-kompatibilitás, a maximális akkumulátorbank-méret, a kábelek, biztosítékok és megszakítók kompatibilitását még a megrendelés előtt.
- Tájékozódjon a telepítési hely éghajlati viszonyairól és a padló teherbírásáról, valamint tekintse át a jótállási és visszaküldési feltételeket az érvényes ajánlati feltételekben.
Gyakori kérdések a 16 kWh-s akkumulátor autonómiájának kiszámításáról
Mennyi energiát tárol a Gsike 314 Ah-s szekrény, és mekkora a tényleges tartaléka?
A szekrény tényleges kapacitása 314 Ah 51,2 V mellett, azaz 16 076,8 Wh = 16,08 kWh. 80%-os kisütési mélységnél a tartalék körülbelül 12,9 kWh, és egy nagyjából 95%-os hatásfokú inverteren keresztül ciklusonként mintegy 11,5–12 kWh hasznos váltóáramú energia áll rendelkezésre.
Egyetlen 16 kWh-s szekrény több napig is elláthatja a házat hálózat nélkül?
Ez a napi terheléstől függ. Napi 2–3 kWh fogyasztás esetén a tartalék utántöltés nélkül körülbelül négy-öt napra elegendő; napi 4–6 kWh-nál nagyjából két-három napra, nagyobb terhelésnél pedig kevesebb mint két napra. Napelemes utántöltés nélkül a tartalék napról napra egyenletesen csökken, ezért ezek tervezési becslések.
Mit kell figyelembe venni egy vidéki ház vagy gazdaság többnapos autonómiájának kiszámításakor?
A számítás a napi fogyasztásból indul ki, figyelembe véve minden készülék teljesítményét és üzemidejét, a kisütési mélység és az inverter veszteségei után rendelkezésre álló tartalékot, a napelemekből származó napi utántöltést, a hálózat nélküli napok kívánt számát és a tervezett akkumulátorbank méretét. A szivattyúk és kazánok indítási áramát is fel kell venni a listára.
Mekkora napi fogyasztás számít megfelelőnek egy 16 kWh-s tartalék akkumulátorszekrényhez?
Egyetlen szekrény mérsékelt, napi körülbelül 2–6 kWh-s fogyasztáshoz a legalkalmasabb, ha csak a fontos áramkörök működnek. Nagyobb napi fogyasztás esetén párhuzamos egységekre, nagyobb napelem-termelésre vagy egy további energiatermelő áramkörre van szükség; a pontos határt a mért fogyasztási profil alapján kell meghatározni.
Miért van szükség a többnapos autonómiához a napelemek napi utántöltésére?
Utántöltés nélkül az akkumulátorbank egyszer használja fel a tárolt energiát, és minden hálózat nélküli nap tovább csökkenti a tartalékot. A napelemek napközben részben fedezhetik a fogyasztást, és visszatölthetik a tartalékot, így több nap is áthidalható; a téli hónapokban azonban alacsonyabb a termelés, ezért azt külön kell kiszámítani.
Hogyan csökkenti a kisütési mélység és az inverter vesztesége a rendelkezésre álló energiát?
80%-os DoD mellett körülbelül 20% marad a cellák védelmére, az inverter, a kábelek és az átalakítás pedig további néhány százalékot vesz el. Ezért egy 16,08 kWh névleges kapacitású szekrény körülbelül 12,9 kWh tartalékot, illetve jellemző hatásfok mellett mintegy 11,5–12 kWh felhasználható váltakozó áramú energiát biztosít.
Hány egység kapcsolható össze párhuzamosan, és mikor van erre szükség?
A 51,2 V-os buszra legfeljebb 16 egység csatlakoztatható párhuzamosan, 1–16-os címmel; sorba kapcsolni, illetve különböző márkákat vagy kapacitásokat vegyesen használni nem szabad. További egységekre akkor van szükség, ha a napi fogyasztás vagy a kívánt autonóm napok száma meghaladja egy szekrény tartalékát; az akkumulátorbankot az összesített áramfelvétel alapján kell méretezni.
Mely fogyasztók maradjanak észszerűen az autonóm áramkörön, ha hosszabb ideig nincs hálózati áram?
Általában a hűtőszekrény, a fontos világítás, a vízszivattyú, a router és a kommunikációs eszközök, a kazán keringetőszivattyúja, valamint a szükséges konyhai készülékek tartoznak ide. A fűtőberendezéseket, tűzhelyeket, vízmelegítőket és légkondicionálókat célszerű kihagyni vagy leválasztani, mivel ezek nagyon gyorsan lemerítik a tartalékot.
Milyen elhelyezési körülmények között működhet a szekrény egész télen egy nyaralóban vagy gazdaságban?
Üzem közben a helyiség hőmérsékletének −10 és 50 °C között kell maradnia; legyen száraz, jól szellőző, páralecsapódástól mentes. Tároláskor a megengedett hőmérséklet 0 és 35 °C között van. A készülékben nincs beépített fűtés, 0 °C alatt pedig tilos tölteni, ezért fagyveszélyes, fűtetlen helyiség helyett melegebb helyet kell választani.
Milyen védelmi funkciókkal és ciklus-élettartammal rendelkezik a beépített BMS?
A BMS védelmet nyújt a túltöltés, a mélykisütés, a túláram, a rövidzárlat, a túl magas és túl alacsony hőmérséklet, valamint a túlfeszültség ellen. Az élettartama 80%-os DoD mellett 6000 ciklus, 50%-os DoD mellett több mint 10 000 ciklus; a tervezett élettartam körülbelül tíz év, a garancia pedig három év.
Összefoglalva: számold ki a napi energiamérleget, és csak azután válaszd ki az akkumulátorbank kapacitását
Egyetlen Gsike 314 Ah-s szekrény kapacitása 16,08 kWh, és 80%-os kisütési mélységnél körülbelül 12,9 kWh tartalékot biztosít. Ebből egy körülbelül 95%-os hatásfokú inverteren keresztül nagyjából 11,5–12 kWh használható váltóáramú energia nyerhető ki. Többnapos önállóságnál ezt a kapacitást el kell osztani azoknak a napoknak a számával, amelyeket a háznak hálózat nélkül kell átvészelnie, majd az energiamérlegben figyelembe kell venni a napelemek napi utántöltését is; napi utánpótlás nélkül a tartalék napról napra egyenletesen csökken.
Az egységek számának kiválasztása előtt készíts valósághű fogyasztási naplót, különítsd el a nélkülözhetetlen és a választható áramköröket, mérd fel a napelemek szezonális termelését, és számolj ki egy óvatos, valamint egy bővebb forgatókönyvet is. Az akkumulátorbank méretét a mért energiamérleg, nem pedig a legnagyobb hirdetett kapacitás határozza meg; az első szekrény megrendelése előtt a szerelőnek ellenőriznie kell az invertert, az áramköröket és az elhelyezést.
A FixWall 15.0 314 Ah-s álló szekrény beépített 200 A-es BMS-sel, RS232/RS485/CAN-csatolókkal, elhelyezést segítő kerekekkel, csavaros csatlakozókkal és három év garanciával rendelkezik; az ajánlat aktuális ára 1.569,99 EUR, a referenciaár pedig 2.250,00 EUR. A felsorolt uniós országokba a szállítás ingyenes: a rendelés feldolgozása 1–3 nap, a szállítás 2–7 nap, az elállási idő harminc nap, a garancia pedig három év, az ajánlatra érvényes feltételek szerint.
Nyisd meg a Gsike termékoldalát a műszaki adatokkal és az euróban megadott árral.
Cikk kulcsszavai: 16 kWh-s akkumulátor többnapos önállósághoz, 48 V-os, 314 Ah-s, 16,08 kWh-s LFP-szekrény hálózaton kívüli használatra, GSIKE FixWall 15.0 314 Ah-s önálló energiatároló, akkumulátor hálózat nélküli vidéki házhoz és gazdasághoz, otthoni energiatároló állandó hálózati kapcsolat nélküli lakóházhoz, 16 kWh méretezése napi fogyasztás alapján, napelemes utántöltés tartalékként, párhuzamos akkumulátorbank 51,2 V-on, akár 16 egységig, 200 A-es BMS-sel szerelt, nagy teljesítményű LFP-szekrény, RS485 CAN Pylontech hálózaton kívüli inverterhez, 6000 ciklusos, 16 kWh-s energiatároló, használható energia a DoD és az inverter veszteségei után, szivattyú- és fűtési terhelés téli áramkimaradáskor, akkumulátor elhelyezése garázsban, kazánházban vagy gazdasági épületben, 3 év garancia az önálló energiatárolóra
