A Gsike 5,12 kWh-s fali akkumulátor méretezése esti tartalékhoz és áramszünet alatti önfogyasztáshoz
Finn nyelvű méretezési útmutató az 5,12 kWh-s falra szerelhető LFP-modulhoz: hogyan számítsuk ki az esti önfogyasztást, a tartalék üzemidőt áramszünet esetén, a felhasználható energiát és a tartalék áramkörre kötendő készülékeket 230 V-os hibrid inverterrel felszerelt otthonban.
A Gsike FixWall 5.0 LiFePO4 fali akkumulátor névleges feszültsége 51,2 V a 48 V-os osztályban, kapacitása 100 Ah, tárolt energiája 5120 Wh, azaz 5,12 kWh. Ez elegendő egy kis ház, lakás vagy nyaraló alapvető áramköreinek tartalék ellátására, de nem egy egész ház elektromos fűtéssel és nagy teljesítményű tűzhellyel történő ellátására. A modul tisztán egyenáramú egység: a házban nincs váltóáramú aljzat, Wi-Fi vagy mobilalkalmazás; a készülékek 230 V-os váltóáramát egy különálló hibrid inverter állítja elő, amelyhez az akkumulátor teljesítmény- és adatátviteli buszon keresztül csatlakozik.
Az önfogyasztást és a kimaradásokra szánt tartalékot ugyanabból az energiatartalékból számítjuk, de eltérő üzemmódokban. Normál napokon a modul tárolja a napközbeni napenergia-többletet, hogy este a ház a tárolóból, ne pedig a hálózatból, az esti tarifán vételezzen energiát. Hálózati áramszünet esetén ugyanez a tartalék a kijelölt áramköröket látja el a lemerülésig vagy a feszültség visszatéréséig. Fontos a két üzemmód megkülönböztetése: a tarifamegtakarítás a napelemek napközbeni termelésétől függ, míg a tartalék üzemideje a kisütési mélységtől, az átalakítási veszteségektől és az áramkörre kötött készülékek összetételétől.
A google.fi-t használó vásárlók azt kérdezik, hogy az 5,12 kWh elegendő-e a hűtőszekrény, a világítás és az internetkapcsolat reggelig történő működtetéséhez, mekkora átlagos teljesítmény elegendő a tartalékhoz, és érdemes-e egy második modult párhuzamosan csatlakoztatni. A válasz nem vezethető vissza egyetlen számra: a mért esti fogyasztástól, a megengedett kisütési mélységtől, az inverter hatásfokától, a napközben rendelkezésre álló töltéstől és a modul telepítési helyének hőmérsékletétől függ. Az alábbiakban egy átlátható euró- és kilowattóraszámítás következik, amelyhez megadhatók a saját mérőadatok és a készülékek adatlapjain szereplő értékek.
Kiindulási adatok az esti tartalék kiszámításához
- Tárolt energia: névleges feszültsége 51,2 V a 48 V-os osztályban, kapacitása 100 Ah, azaz 5120 Wh vagy 5,12 kWh; a cellák 16S1P lítium-vas-foszfátból (LiFePO4) állnak.
- Áramkorlát: a folyamatos 50 A a buszon 2560 W-nak felel meg; rövid ideig a 100 A 5120 W-ot biztosít, de ez a csúcsteljesítmény nem folyamatos leadás, és hosszú ideig nem tartható fenn.
- Feszültségtartomány: üzemi tartomány 43,2 V-tól 58,4 V-ig, töltés 58,4 V-ra a 16S LFP-profil szerint, amelyet a kiválasztott inverternek támogatnia kell.
- Cellakna-biztonság: a beépített BMS véd a túltöltéstől, a mélykisütéstől, a túláramtól, a rövidzárlattól, a túlmelegedéstől, az alulhűléstől és a feszültségcsúcsoktól.
- Adatkommunikációs csatlakozók: az RS232, a két RS485 és a CAN-BUS továbbítja a töltöttségi szintet és a korlátozásokat a kompatibilis hibrid inverternek.
- Ciklikus élettartam: 6000 ciklus 80%-os kisütési mélység mellett, 25 °C-on; a becsült élettartam közel tíz év, a gyártói garancia három év.
- Akkumulátortelep bővítése: legfeljebb 16 modul párhuzamos kapcsolása 51,2 V-os sínre (összesen 81,92 kWh); soros kapcsolás nem megengedett, és különböző márkájú vagy kapacitású modulok nem keverhetők.
- Burkolat és hardver: acélkonzolra szerelhető fali ház, kerek LCD-kijelző, IP54-es védettség, CE, RoHS és UN38.3 tanúsítványok.
- Üzemi hőmérséklet-tartomány: használat −10 °C és 50 °C között, tárolás 0–35 °C-on, páratartalom 95% RH alatt; beépített fűtés nincs, a 0 °C alatti töltés le van tiltva.
- Tömeg és méretek: nettó 44 kg, 640 × 428 × 160 mm; a csomag tartalmazza a modult, az adat- és tápkábeleket, az útmutatót és a rögzítőelemeket.
Az esti tartalékot azok a kilowattórák adják, amelyek a kisütési mélység korlátainak és az inverter veszteségeinek figyelembevételével ténylegesen eljutnak az áramkörökbe, nem pedig a készülékházon feltüntetett kapacitásérték.
Az esti saját fogyasztás és a tartalék áramellátás működése
Egy napelemes otthon szokásos ciklusában a panelek napközben először egy ideig ellátják a terhelést, majd a többletenergia az akkumulátorba áramlik. Alkonyatkor, amikor csökken a napsugárzás és bekapcsolnak a háztartási készülékek, az inverter energiát vesz ki a tárolóból, és ellátja az otthont, növelve a saját fogyasztás arányát. Ha a nappali termelés nem elegendő az egész estére, a különbséget a hálózat fedezi; ha nincs hálózati áram, ugyanez a tartalék a feltöltésig vagy a feszültség visszatéréséig biztosít energiát.
A tartalék áramkör prioritást élvező áramkörökből áll. Érdemes ide csatlakoztatni a hűtőszekrényt, a főbb helyiségek világítását, a vízszivattyút, az évszaknak megfelelő fűtőkört, az útválasztót és a telefonok töltőit, valamint a legszükségesebb konyhai készüléket. A nagy teljesítményű fűtőtestek, tűzhelyek, vízmelegítők és légkondicionálók rövid idő alatt sok energiát fogyasztanak, és gyorsan csökkentik az autonómiát; ezért vagy a normál hálózati áramkörön maradnak, vagy külön, kézzel kapcsolható prioritási áramkörre kerülnek, nehogy automatikusan bekapcsoljanak a lefoglalt időszakban.
A panelek megléte minden más tényezőnél jobban eltolja az autonómia mérlegét. Ha a tetőn termelő rendszer van, az inverter napközben egy ideig ellátja a terhelést, és közben tölti a modult, így estére a megmaradt töltöttség a kezdeti töltöttségből és a nappali termelésből, a napi fogyasztás levonása után áll össze. Ha nincs termelő rendszer, a készülék csak az áramszünet előtt felhalmozott energiát használja fel, az autonómiát pedig zárt tartalékként, további energiaellátás nélkül kell kiszámítani. Mindkét eset előfordul a gyakorlatban, de az esti üzemidő jelentősen eltér.
A töltöttségi szint a modul kerek LCD-kijelzőjén olvasható le, és kompatibilis inverteren is megjelenik az RS232, RS485 vagy CAN kapcsolaton keresztül. A kijelző a töltöttséget, a feszültséget, az áramerősséget és a védelmi lekapcsolások előzményeit mutatja: a rendszerben nincs alkalmazás vagy felhőszolgáltatás, minden beállítás helyi, ami a tartalékáramkör szempontjából csökkenti a kommunikációs csatornától és a külső szolgáltatásoktól való függést. A töltési profilt, az áramkorlátokat és a BMS küszöbértékeit az első üzembe helyezés előtt kell beállítani az inverterben, különben a modul nem vált normál töltési és kisütési üzemmódba.
A tartalékáramkör készülékeinek listája és átlagos teljesítményük határozza meg, hogy hány órán át bírja az energiatároló, ezért az áramkör összetételéről a kapacitás kiválasztása előtt kell dönteni, nem a beszerelés után.
Az esti háztartási terhelés összetétele Finnországban
A finn háztartások áramfogyasztása gyakran a délutáni és esti órákra összpontosul, amikor véget ér a munkanap, elkészül a vacsora, felkapcsolják a világítást, és használatban vannak a háztartási gépek és az elektronikai eszközök. Ez a ritmus kedvez a saját fogyasztást kiszolgáló energiatárolónak: napközben a panelek többet termelhetnek, mint amennyit a ház éppen fogyaszt, az energiatároló pedig megőrizheti ezt az energiát az esti időszakra. Ha viszont a fogyasztás inkább reggelre vagy napközbenre esik, az energiatároló haszna kisebb, mert a tárolt energia nem akkor áll rendelkezésre, amikor szükség van rá.
Egy átlagos estén az állandó terheléshez a router, a modem, a LED-es világítás, a televízió vagy a monitor, a töltők és más elektronikai eszközök tartoznak, amelyek fogyasztása óráról órára viszonylag egyenletes. A változó terhelést a hűtő és a fagyasztó ciklikusan működő kompresszora, a mosogatógép és az új mosógép ciklusai, a tűzhely, a vízmelegítő és az esetleges keringetőszivattyú adja. Ezek a készülékek nincsenek folyamatosan bekapcsolva, de induláskor rövid ideig jóval nagyobb áramot vehetnek fel, mint az átlagos fogyasztásuk.
Az évszakok megváltoztatják a terhelés és a termelés arányát. A nyári napokon a panelek bőségesen termelnek, és az esték világosak, így kevesebb világításra van szükség. A rövid téli napokon szerényebb a termelés, miközben nő a világítás és a beltéri fűtés iránti igény; ilyenkor az energiatároló inkább tartalékáramként és esetleges hálózati töltésre szolgál, nem pedig a napenergia-felesleg egyszerű átvitelére. A méretezést tehát az egész év ritmusa alapján kell elvégezni, nem egyetlen évszak egyetlen napja alapján.
Az ársávok befolyásolják, hogy az energiatároló mennyi megtakarítást hoz. Ha az áramszerződésben nappali és éjszakai tarifa vagy időalapú hálózati díj szerepel, az energiatároló az olcsóbban vásárolt vagy saját termelésből származó energiát átviheti a drágább esti időszakra. Ha a szerződés egységes tarifájú, vagy kicsi a termelés és a fogyasztás közötti különbség, a saját fogyasztás gazdasági előnye szerényebb marad, az energiatároló értéke pedig inkább a tartalékáram fenntartásában, mint az árkülönbségek kihasználásában rejlik. Ehhez a becsléshez a saját számlák a legjobb források.
Érdemes jegyzetek vagy mérőóra-leolvasások alapján különválasztani azokat a készülékeket, amelyek minden este működnek, azoktól, amelyek csak alkalmanként vagy hétvégén kapcsolnak be. A folyamatos terhelés adja azt az alapot, amelyet a tárolónak tartalék üzemmódban fenn kell tartania; az alkalmi terhelések szükség esetén lekapcsolhatók a tartalék áramkörről, hogy a korlátozott tartalék ne fogyjon el a nem létfontosságú készülékekre. Ezt a különbséget könnyebb az akkumulátor megvásárlása előtt tisztázni, mint egy áramszünet alatt, sötétben.
Az otthon típusa határozza meg, hogy az esti terhelés mekkora része köthető be reálisan a tartalék áramkörbe. Egy lakásban a terhelés gyakran alacsony, és az áramkör néhány nélkülözhetetlen készülékre korlátozódik; egy családi háznál a szivattyúval és a fűtési áramkörrel is számolni kell; egy nyaraló használata szezonális, a terhelés pedig a legalacsonyabb. Mindegyik esetben a saját készüléklista a kiindulópont, nem pedig a gyártói reklámból származó általános háztartási átlag.
Mennyi energia marad valójában estére
Az adatlapon szereplő 5,12 kWh a cellák becsült kapacitása, nem pedig az a mennyiség, amelyet az utolsó wattig ki lehet venni belőlük. A jóváhagyott 80%-os DoD-határ a kapacitás egy részét tartalékként hagyja meg a cellák védelmére, az inverter hatásfoka, a vezetékveszteségek és a mérési kerekítések pedig további néhány százalékponttal csökkentik a rendelkezésre álló váltakozó áramot. A következő táblázat a 849,99 eurós bolti árat, az 1250,00 eurós referenciaértéket és három energiaszintet veszi alapul a méretezéshez.
| Energiaalap | Számítás | Energia ciklusonként | Árviszony |
|---|---|---|---|
| A cellák névleges kapacitása | 849,99 € ÷ 5,12 kWh | 5,12 kWh | ≈ 166,01 € névleges kWh-nként |
| Tartalék 80%-os kisütési mélységnél | 5,12 × 0,80; 849,99 € ÷ 4,096 kWh | ≈ 4,10 kWh | ≈ 207,52 € tartalék-kWh-nként |
| Használható váltakozó áram ~95% | 4,096 × 0,95; 849,99 € ÷ 3,891 kWh | ≈ 3,89 kWh | ≈ 218,45 € használható kWh-nként |
A háztartási villanyszámlával összehasonlítva kifejezetten az inverterből kimenő váltakozó áram a leginkább releváns mérőszám: ez már figyelembe veszi a kisütési mélység korlátait és az átalakítási veszteségeket is. A tényleges hatásfok az átalakító modelljétől, a kábelezés minőségétől és a burkolaton belüli hőmérséklettől függ, ezért a számításban szereplő 95% csak irányadó érték, nem a saját rendszer mért adata.
80%-os kisütés esetén a tervezett tartalék körülbelül 4,10 kWh; egy tipikus hatásfokú inverteren keresztül nagyjából 3,7–3,9 kWh váltakozó áram használható fel ciklusonként. Például egy kis háztartás olyan áramköre, amelyhez hűtőszekrény, világítás, szivattyú és router tartozik, mérsékelt esti terhelés mellett óránként 0,4–1,2 kWh-t fogyaszthat. Ezt a becslést a tényleges készüléklista alapján kell ellenőrizni, nem az internetről vett átlagértékekkel.
A tárolókapacitás növelésével általában csökken az egy kilowattórára jutó ár. Egy második, párhuzamosan kapcsolt modul megduplázza a tárolókapacitást, és megosztja a telepítési munkát a modulok között; a Gsike rendszerében legfeljebb 16 modul bővíthető az 51,2 V-os sínre. Egy modul ellátja egy lakás, kis ház vagy nyaraló fontos fogyasztóit; nagyobb tároló esetén a kábeleket, biztosítékokat és az invertert külön kell méretezni, ezért a végleges rendszert a mért esti és éjszakai fogyasztás, nem pedig a rendelkezésre álló modulok maximális száma alapján kell kialakítani.
Két hasonló este összehasonlításakor az energiát érdemes állandó és változó részre bontani. Az állandó terhelést a router, a LED-világítás, a töltők és az elektronikai eszközök jelentik, amelyek a teljes időszakban viszonylag egyenletesen fogyasztanak. A változó részt a hűtőszekrény ciklikusan működő kompresszora, a szivattyú, a konyhai készülékek és a fűtőberendezések alkotják, amelyek rövid időszakokra kapcsolnak be, és teljesítménycsúcsot okoznak. Ezek átlagolása elegendő a vázlathoz, a végső számítást azonban készülékenként kell elvégezni: az állandó terhelés egyenletes fogyasztást jelent, a csúcsterhelésű készülékeknél pedig külön kell ellenőrizni a BMS-áramot és az inverter terhelhetőségét.
A kisütési mélység nemcsak az adott estére, hanem a cellák élettartamára is hatással van. Minél kevésbé merítik le a modult a töltöttség alsó határáig, annál több ciklust bír ki a kapacitás csökkenése előtt; a megadott 6000 ciklus 80%-os DoD mellett, 25 °C-on értendő, a töltöttség felére történő mérsékelt kisütés pedig meghosszabbítja a becsült éves élettartamot. Háztartási rendszer esetén ez azt jelenti, hogy érdemes egy kis tartalékot hagyni a tervezési minimum fölött, ahelyett hogy minden este a kisütési határig merítenénk az egységet.
Terhelési forgatókönyvek: lakás, családi ház, nyaraló, kis üzlet
Lakás vagy kis városi ház
A tartalékellátás általában a világításra, a hűtőszekrényre, a routerre, a töltőkre és egy egyszerű konyhai készülékre korlátozódik. Ennek a körnek az esti összteljesítménye alacsony, a 3,7–3,9 kWh-s tartalék pedig több órán át elláthatja a kulcsfontosságú köröket; a napelem, a vízmelegítő és a légkondicionáló külön újraszámítás nélkül nem tartozik ebbe a körbe.
Vidéki családi ház
Az esti fogyasztókörhöz vízszivattyú és az évszaknak megfelelő fűtőkör is csatlakozik. A szivattyú és a kazán indítási áramát a névleges fogyasztástól külön kell kiszámítani, a körök összteljesítményét pedig ellenőrizni kell az egyenáramú kör felső határához és az inverter terhelhetőségéhez képest.
Nyaraló és szezonális lakóház
Egy szezonálisan, rövid látogatások során használt helyszínen a modul áramszünet alatt is működteti a világítást, a vízszivattyút, a hűtőszekrényt és a kommunikációs eszközt. Ellenőrizni kell a helyiség hőmérsékleti viszonyait: télen a fűtetlen nyaralóban a hőmérséklet az üzemi tartomány alsó határa alá süllyedhet, ezért más helyet kell választani a berendezésnek.
Kis üzlet vagy kávézó
A bemutatóterem világítása, a hűtőszekrények, a pénztárgép és a helyiség világítása áramszünet esetén is fenntartja az üzlet működését. Az üzlet terhelése gyakran nagyobb, mint egy otthoné, ezért rendelés előtt össze kell vetni a nappali és éjszakai fogyasztást, a hálózattól független üzem elfogadható időtartamát és a telepített átalakító névleges teljesítményét.
A legkiszámíthatóbb esti tartalék ott jön létre, ahol a panelek nappali töltése és az esti terhelés ugyanazokra az időszakokra esik; a termelés és a fogyasztás eltérése miatt a tárolt energia egy része kihasználatlan marad.
Gyakori méretezési állítások és ellenőrzésük
Az egyik gyakori állítás szerint az akkumulátor kWh-értékéből közvetlenül megállapítható, mennyi ideig működtethető a háztartás áramszünet idején. Ez csak részben igaz: a kWh a tárolt energiát jelöli, a tényleges üzemidő azonban az áramkör teljesítményétől, a kisütési mélységtől, az átalakítási veszteségektől és az indítási csúcsterhelésektől függ. Ugyanaz az 5,12 kWh több órán át elegendő lehet egy kisebb világítási és távközlési áramkörhöz, de gyorsan elfogyhat nagy fűtési vagy tűzhelyterhelés mellett, ezért a kapacitás önmagában nem elegendő a döntéshez.
A második állítás az, hogy a nagyobb akkumulátor mindig jobb választás. A túl nagy tároló növeli a beruházási költséget, a kábelezést és a helyigényt anélkül, hogy a terhelés hasznosítaná a többletet, így minden átvitt kilowattóra költsége magasabb lesz. A túl kicsi tároló viszont már az áramszünet első órájában energia nélkül hagyja az áramkört. A megfelelő méretet a saját mért fogyasztás és a tartalékra vonatkozó cél határozza meg, nem pedig a piacon elérhető legnagyobb modell.
A harmadik feltételezés az, hogy maga az akkumulátor külön inverter nélkül is működteti a készülékeket. A Gsike-modul tisztán egyenáramú egység: nincs rajta váltóáramú aljzat, az otthoni 230 V-os készülékekhez pedig külön kompatibilis hibrid inverterre van szükség. Inverter vagy tartalék átkapcsolási funkcióval rendelkező átalakító nélkül a tároló nem biztosítja az elvárt tartalék áramellátást, még akkor sem, ha a kapacitása energia szempontjából elegendő lenne a terheléshez.
A negyedik ellenőrizendő szempont a tél és a helyiség hatása. A hőmérséklet a cellák teljesítményére és a megengedett töltésre egyaránt hat: a modul nem rendelkezik fűtéssel, és 0 °C alatt a töltés le van tiltva. Ha a telepítési hely télen fagypont alá hűl, vagy nedves és páralecsapódásra hajlamos, a méretezés eredménye a gyakorlatban nem valósul meg, mert a készülékház nem működhet a megadott tartományban. Ezért a telepítési hely körülményei a kapacitástervezés részei, nem különálló telepítési kérdések.
Mi növeli az esti tartalékot
- Tényleges napi termelés: a napsütéses órákban többletet biztosító napelemes rendszer energiát ad a modul töltéséhez, és meghosszabbítja a hálózattól független időszakokat.
- Átlátható tartalékáramkör-lista: a fontos készülékek rögzített teljesítmény és üzemidő alapján történő kiválasztása lehetővé teszi az esti vagy éjszakai energiatartalék reális kiszámítását.
- Mérsékelt kisütés: a töltöttségi szint 20–80%-os tartományban tartása védi a cellákat, és megőrzi a megadott 6000 ciklust 80%-os DoD mellett.
- Kompatibilis inverter: az 58,4 V-os LFP-profilt és RS485/CAN-buszt támogató modell (Pylontech-kompatibilis változat) alacsonyan tartja a veszteségeket, és pontos töltési adatcserét biztosít.
- Száraz és meleg hely: a nedvességtől mentes, −10…50 °C-os helyiség szellőzéssel és a kábelek számára kialakított nyomvonallal meghosszabbítja a háztartási akkumulátor és a cellák élettartamát.
- Rendszeres ciklusgyakorlat: a folyamatos nappali töltés és az esti kisütés az éves ciklusszámot a számított élettartamon belül tartja.
- A kapacitás a fogyasztáshoz igazítva: a mért fogyasztáshoz igazított tartalék megakadályozza, hogy felesleges amperórákért fizessen, vagy hogy az áramkör már az áramszünet első órájában energia nélkül maradjon.
Mi csökkenti az esti tartalékra vonatkozó elvárásokat
- Nagy csúcsterhelés: a fűtőberendezések, tűzhelyek, vízmelegítők és nagy teljesítményű szerszámok gyorsan lemerítik a tartalékot, ezért le kell választani őket a tartalék áramkörről, vagy nagyobb akkumulátorteleppel kell kompenzálni a fogyasztásukat.
- Nincs nappali töltés: napelemek nélkül a modul csak az addig felhalmozott tartalékot adja le, egyetlen egységgel pedig nem érhető el többnapos autonómia.
- Hideg és nedvesség: a fűtetlen, fagypont körüli hely korlátozza a töltést, a páralecsapódással járó nedves levegő pedig csökkenti a háztartási akkumulátor élettartamát; beépített fűtő nincs hozzá.
- A kész rendszer teljes ára: az inverter, a szállítás, a kábelek, a biztosítékok és a munkadíj hozzáadódik a modul árához, ezért ezeket is bele kell számítani a valós költségbe, nem csak a doboz árát kell összehasonlítani.
- Túlzó teljesítményelvárások: a 2560 W folyamatos DC-korlát nem azonos az inverter kimenő teljesítményével; a tényleges váltakozó áramú teljesítmény az inverter típusától és beállításaitól függ.
- Az összeférhetőséget nem ellenőrizték előzetesen: vásárlás előtt egyeztetni kell az átalakítóval az adatátviteli formátumot, a töltési profilt és a BMS küszöbértékeit, különben az akkumulátorrendszer nem tudja megfelelően végrehajtani a normál töltési és kisütési ciklust.
Óránkénti autonómiapéldák
Az órában kifejezett autonómia a rendelkezésre álló energia és a tartalék áramkör ugyanazon időszakra vonatkozó átlagteljesítményének hányadosa. Ha a kisütési korlátok és az inverter veszteségei után körülbelül 3,89 kWh marad, akkor a számítás 0,4 kW átlagteljesítménnyel körülbelül 9,7 óra mérsékelt üzemidőt ad; 0,8 kW-tal ugyanez a tartalék 4,9 órára csökken; 1,2 kW-tal pedig 3,2 órára. Minden megadott érték számított adat: a valós terhelési profil egyenetlen, a hűtőszekrény kompresszora és a szivattyú szakaszosan működik, az induló áram pedig pillanatnyilag meghaladja a névleges értéket. Ezért a tartalékot biztonsági ráhagyással, a csúcsterhelésekre méretezik, nem egyetlen átlagérték alapján.
Érdemes előre eldönteni, mely készülékek maradjanak a tartalék áramkörön. Egy elektromos fűtéssel, vízmelegítővel vagy tűzhellyel felszerelt otthon esti fogyasztása gyökeresen eltér egy gázkazánnal és mérsékelt fogyasztású háztartási készülékekkel rendelkező lakásétól; az első esetben a háztartási akkumulátor csak néhány órán át biztosít világítást és internetkapcsolatot, a másodikban viszont az estét és az éjszaka egy részét is áthidalja a legfontosabb aljzatokon. Az akkumulátorok csak azonos fogyasztói körrel hasonlíthatók össze helyesen, különben nem különböző akkumulátorokról, hanem eltérő terhelésekről beszélünk.
Az áramszünet alatti energiaáramlás mindenekelőtt az autonómia számítását módosítja. Napközben a termelőrendszer átmenetileg fedezheti a terhelés egy részét, így az üzemidő a kezdeti töltöttségből és a nappali termelésből, a terhelés levonásával adódik. Termelőrendszer nélkül a tartalék közvetlenül a kiinduló töltöttségi szintről a kisütés alsó határáig csökken, a tervező pedig meghatározza azt a pontot, ahol a BMS a cellák védelme érdekében korlátozza a leadást.
Gyakorlati felkészülési módszer, ha egy héten át feljegyezzük a fogyasztást: az eszközöket, az indítási időpontokat és a becsült teljesítményt, külön megjelölve a nélkülözhetetlen áramköröket, valamint azokat, amelyek tartaléküzem esetén lekapcsolhatók. Ez a lista megmutatja, hogy elegendő-e egy 5,12 kWh-s modul, az áramkört a nélkülözhetetlen aljzatokra kell-e korlátozni, vagy a jövőbeli eszközök miatt számolni kell az akkumulátorbank bővíthetőségével. A döntést a mért energiaegyenleg alapján kell meghozni, nem a legnagyobb forgalmazott kapacitás szerint.
Fontos észben tartani, hogy a tartalék üzemidő nem egyenletesen csökken. Amikor a töltöttségi szint alacsonyra süllyed, a BMS a cellák védelme érdekében korlátozhatja a leadást, az inverter pedig az alsó határ elérése előtt csökkentheti a terhelést. Ezért az autonómia becslésénél nem szabad az utolsó wattig számolni: olyan tartalékot kell hagyni, amely fedezi az alacsony töltöttségi szint miatti korlátozásokat és az előre nem látható rövid terhelési csúcsokat.
Az eszközök tényleges üzemidejét is érdemes különválasztani a névleges teljesítményüktől. A hűtőszekrény nem használja folyamatosan a névleges teljesítményét: a kompresszora időszakosan működik, míg egy fűtőberendezés szinte folyamatosan a névleges teljesítményének megfelelő energiát vehet fel. Ha a listában mindkettőt külön szerepeltetjük, reálisabb óránkénti energiafogyasztást kapunk, mint ha csupán összeadnánk az eszközök wattértékét. A tényleges üzembe helyezés előtt a szerelő a terhelési lista és az inverter beállításai alapján ellenőrizheti a becsléseket.
Méretezés lépésről lépésre
Az első lépés a mért fogyasztási adatok összegyűjtése. Egy hét vagy egy hónap adataiból fel kell jegyezni, hány kilowattóra érkezett a hálózatból, mikor jelentkezik az esti és a csúcsterhelés, valamint átlagosan mennyit termelt naponta a saját napelemes rendszer. Napelemek nélkül nem kell megbecsülni a nappali többletet, csak a tartalék energiaigényt kell kiszámítani. E háttéradatok nélkül a kapacitás kiválasztása olyan feltételezésen alapul, amely túl magas vagy túl alacsony is lehet.
A második lépés a tartalék áramkör eszközlistájának összeállítása. Minden eszköznél fel kell tüntetni a névleges teljesítményt wattban, a lefoglalt órán belüli becsült üzemidőt és az indításkor felvett pillanatnyi áramot. Ezekből kiszámítható az áramkör átlagos teljesítménye és az egy óra alatt várható energiafogyasztás. A folyamatosan működő eszközöket állandó terhelésként kell összegezni, a csúcsterhelést okozó eszközöket pedig külön kell kezelni, hogy az indítási áramuk ne vesszen el az átlagban.
A harmadik lépés a felhasználható energia és a terhelés összevetése. Miután a tartalékból kiszámították a 80%-os DoD és az inverter veszteségei után rendelkezésre álló AC-energiát, el kell osztani az áramkör átlagos teljesítményével; így megkapják a becsült üzemidőt órákban. Ha az eredmény rövidebb a kívánt tartalék üzemidőnél, szűkíteni kell az áramkör terhelését, vagy nagyobb akkumulátortelepet kell tervezni; ha jelentős tartalék marad, kisebb kapacitás is szóba jöhet, vagy a bővítés későbbre halasztható.
A negyedik lépés a teljesítmény- és áramkorlátok ellenőrzése. Az áramkör folyamatos teljesítménye nem haladhatja meg a modul folyamatos leadási teljesítményét, az indítási csúcsokat pedig össze kell vetni a rövid ideig elérhető csúcsteljesítménnyel és az inverter terhelhetőségével. Ha valamelyik készülék indításkor túl magasra növeli az áramot, ki kell venni a tartalék áramkörből, vagy nagyobb teljesítményű átalakítót kell választani a rendszerhez. Ezen a ponton a telepítő a kábelek keresztmetszetét, a biztosítékokat és a leválasztó kapcsolót is ellenőrzi.
Az ötödik lépés a rendszer méretének felmérése. Egy 5,12 kWh-s modul megfelelő a fontos áramkörök és az esti saját fogyasztás ellátására; ha a cél az egész ház ellátása, a többnapos autonómia vagy a nagy fűtési, illetve szivattyúterhelés fenntartása, több párhuzamosan kapcsolt modulra, valamint a hozzájuk illő kábelezésre, védelmekre és inverterre van szükség. Már az első modul kiválasztásakor érdemes felmérni a bővíthetőség lehetőségét, még akkor is, ha a másodikat nem szerelik be azonnal.
Ellenőrzőlista az esti tartalék kiszámításához
- Jegyezzék fel az esti és éjszakai fogyasztást az elmúlt hónapokra vonatkozóan: a hálózatból vételezett energiát, a panelek termelését, a nappali és esti kilowattórákat, valamint a csúcsterhelési időszakokat.
- Vegyék számba a tartalék áramkörről működő konnektorokat: minden készülék teljesítményét, a szivattyúk és kazánok indítási áramát, valamint az áramszünet alatti üzemidőt.
- Számítsák ki a felhasználható energiát: induljanak ki az 5,12 kWh-ból, alkalmazzanak 80%-os kisütési mélységet és becsült inverter-hatásfokot, hogy az összehasonlítás alapja a konnektorokhoz eljutó AC-energia legyen.
- Vessék össze a teljesítményt az áramkorlátokkal: az áramkör folyamatos teljesítményét 2560 W-on belül kell tartani, az indítási csúcsokat pedig össze kell vetni a 100 A-es pillanatnyi szinttel és az inverter kapacitásával.
- Ellenőrizzék az inverterrel való kompatibilitást: a 58,4 V-os LFP-profilt, az RS232/RS485/CAN-protokollt és a tartalék áramellátás működését a kapacitás végleges kiválasztása előtt meg kell erősíteni.
- Értékeljék a telepítési körülményeket: a fal teherbírását, a szellőzést, a páratartalmat és a téli hőmérsékletet; a helyiségnek a töltéshez fagypont felett kell maradnia.
- Készítsenek két forgatókönyvet: egy konzervatív tartalékellátást és egy nagyobb saját fogyasztást lehetővé tevő változatot, hogy a következtetés ne egyetlen optimista értéken, hanem a tartományon alapuljon.
Miután kiszámítottuk a listát, a felhasználható energiát és a teljesítménykorlátokat, a végleges kapacitásválasztás beilleszthető a telepítő rendszertervébe, amelyben még ellenőrzik az inverter névleges teljesítményét, a védelmeket és a telepítési hely körülményeit. Így az akkumulátor mérete a háztartás valós igényeihez igazodik, nem pedig a piacon elterjedt általános méret alapján választják ki.
Kérdések és válaszok
Mennyi használható energiát biztosít egy 5,12 kWh-s akkumulátor egy esti tartalékhoz?
Az 5,12 kWh névleges kapacitás 80 %-os kisütési mélység mellett körülbelül 4,096 kWh tartalék energiát biztosít, amelyből egy nagyjából 95 %-os hatásfokú inverterrel ciklusonként körülbelül 3,89 kWh váltakozó áram jut a konnektorokhoz. A tényleges mennyiség az inverter típusától, a kábelezés állapotától és a telepítési hely hőmérsékletétől függ.
Hány órára elegendő a tartalék a háztartási fogyasztás mellett?
Körülbelül 3,89 kWh használható energia 0,4 kW átlagos teljesítmény mellett számítás szerint nagyjából 9,7 órára, 0,8 kW mellett 4,9 órára, 1,2 kW mellett pedig 3,2 órára elegendő. A tényleges időtartam az eszközök indulási csúcsteljesítményétől és ciklikus terhelésétől függ, ezért érdemes tartalékot hagyni.
Mely készülékek kerüljenek a tartalék áramkörre, és melyek maradjanak a hálózaton?
A tartalék áramkörre kerülhet a hűtőszekrény, az alapvető világítás, a router, a töltők, szükség esetén a vízszivattyú és a legfontosabb konyhai készülék. A nagy fűtőellenállású készülékek, a tűzhely, a vízmelegítő és a légkondicionáló a normál hálózati áramkörön vagy külön, kézzel kapcsolható prioritási áramkörön maradnak, és nem kapcsolnak be automatikusan a tartalék üzemórák alatt.
Szükség van napelemekre ahhoz, hogy az akkumulátor tartalék áramforrásként működjön?
Nem feltétlenül. 48 V-os egyenáramú energiatárolóként a modul saját napelemes rendszer nélkül is biztosíthatja a fontos áramkörök tartalékellátását, ha a töltés kompatibilis inverteren keresztül, a hálózatról történik. Nappali többlettermelés nélkül a tartalék zárt készlet, és egyetlen egységgel nem biztosítható többnapos áthidalás.
Hogyan befolyásolja a kisütési mélység az akkumulátor élettartamát?
Minél ritkábban merítjük az akkumulátort az alsó határig, annál több ciklust bírnak a cellák. A megadott 6000 ciklus 80 %-os kisütési mélységre vonatkozik 25 °C-on; a mérsékeltebb, körülbelül félig történő kisütés növeli a becsült élettartamot. Hagyj egy kis tartalékot a tervezési minimum fölött, ahelyett hogy minden este teljesen lemerítenéd az akkumulátorházat.
Elegendő egy 5,12 kWh-s modul az egész ház tartalék áramellátására?
Egy modul egy kisebb ház, lakás vagy nyaraló fontos áramköreinek és esti önfogyasztásának ellátására elegendő, de nem korlátlanul látja el az egész házat elektromos fűtéssel és nagy teljesítményű készülékekkel. Ha hosszabb kimaradások idején szivattyúkra, fűtésre vagy a munkához nélkülözhetetlen berendezésekre van szükség, nagyobb, párhuzamosan kapcsolt akkumulátorbankot kell tervezni külön kábelezési és biztosítékméretezéssel.
Hogyan befolyásolja a téli hideg és a nedvesség a méretezést?
Az üzemi hőmérséklet-tartomány −10…50 °C, a tárolási hőmérséklet 0–35 °C, a páratartalom pedig 95 % RH alatt van; belső fűtés nincs, a 0 °C alatti töltés pedig le van tiltva. A télen fagyos, fűtetlen helyiség nem alkalmas töltésre, és a páralecsapódásra hajlamos, nedves pince sem megfelelő a készülékház elhelyezésére. A kapacitás kiválasztása előtt ellenőrizni kell a telepítési hely hőmérsékletét és szárazságát.
Mi a különbség az önfogyasztás áthelyezése és a tartalék áramellátás között a méretezésben?
Az önfogyasztás a nappali termelés és fogyasztás különbségét követi: az energiatároló a nappali napenergiát az esti terhelésekre tartalékolja, és csökkenti a hálózatból vásárolt kilowattórák mennyiségét. A tartalékáram a kisütési mélységtől, az átalakítási veszteségektől és az áramkörre kapcsolt készülékektől függ, és áramszünet esetén üzemben tartja a kijelölt áramköröket. Ugyanaz a tartalék mindkét célt szolgálja, de a számításuk eltérő.
Hogyan vegyük figyelembe az indítási áramot a terhelési listán?
A tartalék áramkör minden készülékénél rögzíteni kell a folyamatos teljesítményt, valamint az indításkor felvett pillanatnyi áramot, különösen szivattyúk, kompresszorok és kazánok esetében. A folyamatos terhelést a 2560 W-os folyamatos határon belül kell tartani, a csúcsértéket pedig az áramkör lezárása előtt össze kell vetni a 100 A-es pillanatnyi értékkel és az inverter indítási támogatásával.
Mikor érdemes egy második, párhuzamos modult tervezni?
Ha a mért esti vagy éjszakai terhelés meghaladja egy modul hasznos tartalékát, vagy a tartalék áramkörre szivattyút, fűtőkört vagy további elektronikát is csatlakoztatnak, az akkumulátort párhuzamos bővítéssel érdemes méretezni. A Gsike legfeljebb 16 modul párhuzamos kapcsolását teszi lehetővé 51,2 V-os gyűjtősínen; soros kapcsolás nem támogatott, továbbá ugyanabban az akkumulátorbankban nem keverhetők más márkájú vagy régi cellák.
A FixWall 5.0 51,2 V-os, 100 Ah-s modul beépített BMS-t, RS232/RS485/CAN-BUS-csatlakozásokat, acél fali tartót, gyűrűs kábelvégződéseket és hároméves garanciát tartalmaz; az üzlet ára 849,99 euró a 1250,00 eurós referenciaárhoz képest. Ingyenes kiszállítás a feltüntetett EU-piacokon: 1–3 nap feldolgozási idő és 2–7 nap szállítási idő, 30 napos visszaküldési jog és hároméves garancia.
Nyissa meg a Gsike FixWall 5.0 termékoldalát a műszaki adatokkal és az aktuális euróárral.
Artikkelin avainszavai: akkumulátoros esti fogyasztás és otthoni tartalékáram, 5,12 kWh-s fali akkumulátor méretezése, önfogyasztás 5 kWh-s akkumulátorral, egy átlagos családi ház akkumulátorának mérete, az akkumulátor méretezése az esti fogyasztás alapján, kWh egy finn otthon esti fogyasztásához, egyéjszakás autonómia 5,12 kWh-s akkumulátorral, akkumulátor gépészeti helyiségbe, 5 kWh-s tartalékáram-modul kritikus áramkörökhöz, Gsike FixWall 5.0 méretezése Finnországban
